Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bradu, Anca

2000. március 10.

Márc. 6-án a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem szenátusa Béres Andrást választotta rektornak. Béres András, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészeti igazgatója és a Tompa Miklós Társulat vezetője elismerte, hogy ennyi feladatot egyszerre nem lehet ellátni, ezért ősztől valószínűleg más vezeti a magyar társulatot. Az egyetemi szenátusnak 14 tagja van, fele-fele arányban román és magyar nemzetiségűek. - Megjelent Béres András Hegel-kötete a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál, melyet román nyelven írt. Év végére szeretne kihozni egy második tanulmánykötetet. Az az elismerés logikájáról fog szólni. - Márc. 10-én tartja a Tompa Miklós társulat Frank Wedekind: A tavasz ébredése című "gyermektragédiája" bemutatóját, rendezője Anca Bradu. Ezzel az előadással szerepelnek márc. 17-én a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, és Kaposváron is lesz előadásuk. /Rektorváltás a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

2009. április 24.

Április 25-én lesz az első premierje a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem Akadémiai Műhelyének, Marius von Mayenburg A csúnya című drámáját Anca Bradu román rendező viszi színpadra. /Antal Erika: Fekete komédia Marosvásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

2009. május 9.

Marius von Mayenburg kortárs német szerző A csúnya című darabját a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem Akadémiai Műhelye vitte színre. Rendezőként Anca Bradut hívták Marosvásárhelyre. /Nagy Botond: Fekete dugasz a széparcúaktól. Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem: A csúnya. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

2009. június 4.

Nyolc nap alatt (május 22–29.) tizenöt színházi előadást, három koncertet kínált a közönségnek az idén harmadik alkalommal megszervezett Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó (TESZT). A román és magyar nyelvű előadásokon kívül idén szerb, bolgár és német előadásokat is láthatott a közönség. A legtöbb külföldi produkció a Vajdaságból érkezett: a szabadkai Népszínház mindkét társulata, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház és az Újvidéki Színház öt színvonalas előadással és egy kitűnő koncerttel vendégszerepelt Temesváron. Az Újvidéki Színház A mizantróp című darabja, a román Anca Bradu rendezésében, a TESZT egyesek szerint a legjobb előadása volt. /Pataki Zoltán: Átmentek a TESZT-en. Nemzetközivé nőheti ki magát az eurorégiós színházi találkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2009. június 15.

Kitartást és százszázalékos támogatást kértek a nagyváradi színház Szigligeti Társulatának művészei a közönségtől a június 13-án tartott évadzáró utáni beszélgetésen. Mindannyian egyetértettek abban, hogy a Kasimir és Karoline próbái alatt, Anca Bradu rendezőnő vezetésével az eddigieknél is erősebben összekovácsolódott a társulat. /Nagy Orsolya: Támogatást kér a Szigligeti Társulat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

2009. szeptember 1.

A korábbinál nagyobb létszámú színészcsapattal és a kortárs drámát népszerűsítő fesztivál szervezésével vágott neki az új évadnak a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. Az udvarhelyi társulat eddig tizenegy tagú volt, az új évadot azonban már tizenhatan kezdik. A teátrumban próbálják Federico Garcia Lorca Bernarda Alba háza című drámáját Csurulya Csongor rendezésében, melyet négy színház közös produkciójaként viszik színre (egy olasz, egy spanyol és egy lengyel társulattal együtt), egy európai színházi projekt keretében. A színház az előadások sorát a Bernarda Alba házával nyitja, a következő bemutató vígjáték lesz: Megyeri Zoltán viszi színre a Senki sem tökéletes, avagy nincs, aki hűvösen szereti című zenés vígjátékot. Shakespeare Ahogy tetszik-jét Anca Bradu rendezi a jövő év elején. Stúdió-előadások is készülnek. A gyermekeknek szóló bérletes előadások sorában az udvarhelyi csapat Tordon Ákos-Szilágyi Regina Skatulyácska (rendező Szilágyi Regina), a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Benedek Elek Többsincs királyfi című mesejátékát (rendező Barabás Árpád), a csíkszeredai Csíki Játékszín pedig Budaházi Attila A halhatatlan herceg című mesejátékát adja elő a szerző rendezésében. Ebben az évadban is megszervezik a DráMa kortárs színházi találkozót Székelyudvarhelyen. /Nagyobb társulattal kezdik az új évadot Udvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2009. szeptember 19.

Immár negyedszázada ünneplik szeptember 21-én a magyar dráma napját. E jeles nap arra emlékeztet, hogy 1883-ban ezen a napon szólalt meg először a pesti Nemzeti Színház színpadán Madách Imre nagyszabású drámai költeménye, Az ember tragédiája. Marosvásárhelyen sokan emlékeznek még arra az előadásra, amelyben a Tragédia Harag György víziójában került közönség elé. A Tompa Miklós Társulat 2001-ben Anca Bradu rendezésében is műsorára tűzte a drámát. A marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat augusztus-szeptemberi összevont száma színházi szám. Olvasható ebben Matei Visniec Paparazzi avagy egy elvetélt napfelkelte krónikája című színműve Patkó Éva fordításában, Kiss Noémi Legénybúcsú című alkotása „tragikus eljegyzés kilenc jelenetben”, Mihaela Michailov Életem babái című jegyzete. Pálfi Zsófia Disharmonia caelestis címmel adja közre (Nietzsche: – Isten meghalt. Isten: – Nietzsche meghalt) „alcímű” jelenetét, amellyel szerzője a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem drámaírói pályázatán díjat nyert, továbbá Christopher Marlowe II. Edwárd című ötfelvonásos tragédiáját Jánosházy György fordításában. /b. d. : Szeptember 21. – a magyar dráma napja. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

2011. augusztus 30.

Évadrajt a székely színházakban
Gazdag évadot ígérnek a székelyföldi színházak – a lapunk által megkeresett intézményekben már javában zajlanak az évadnyitó előadások próbái. A színházigazgatók az új darabok mellett azokat a színműveket is műsorra tűzik, amelyek a tavaly közönségsikernek örvendtek.
Sokszínűség Csíkban
A Parászka Miklós által vezetett Csíki Játékszín sokszínű évadot ígér – a csíkszeredai társulat igazgatója lapunknak úgy nyilatkozott, erre a műfaji sokarcúságra azért is szükség van, mert „a fogékony csíki közönség körében erősek az elvárások, ami igazából az egész színház felhajtóereje is egyben”.
Érdeklődésünkre az igazgató elmondta, az évadot a magyar dráma napján, szeptember 21-én kezdik, Tasnádi István Finito című előadását újítják fel, amely a Magyar Színházak XXIII. Kisvárdai Fesztiválján közönségdíjat kapott. Hozzátette, a 2010–2011-es évadból még visszahozzák Martin McDonagh Vaknyugat című stúdiódarabját, amely szintén elnyerte a nézők tetszését.
Parászka elmondása szerint az új évadban színpadra állítják a Mindennapi varázslatok című mesejátékot, Budaházi Attila rendezésében, illetve Porogi Dorka Tudós nők című Molière-feldolgozását. Karácsony-szilveszter körül zenés-táncos produkcióval készül a társulat, Schlanger András Jókai Mór Gazdag szegények című népdrámáját viszi színre.
Az évad második felében, immár hagyományt követve Victor Ioan Frunză az ismert Tóték című Örkény-drámát rendezi, Parászka Miklós pedig Móricz Zsigmond Búzakalász című regényét állítja színpadra.
A Csíki Játékszín a Kisvárdán díjazott Finito című darabját is átmenti a most induló új évadba
Bemutatódömping Sepsiszentgyörgyön
„A sepsiszentgyörgyi M Stúdió Mozgásszínház, amely túljutott a kezdeti buktatókon, kialakította sajátos arculatát és európai színvonalú előadásokkal tudja képviselni Romániában a mozgásszínházi formát, idén a hetedik évadát kezdi” – mondta el évadnyitó sajtótájékoztatóján Uray Péter. A társulat művészeti vezetője szerint a 2011/ 2012-es évadban három új előadást készítenek.
Szeptember 10-én kerül sor az Isten szeme című produkció bemutatójára, amelyet a budapesti Rácz Attila rendez Tar Sándor A mi utcánk és más művei alapján. A második bemutatót január végére tervezik, és Gemza Péter rendezi, Abe Kobo A homok asszonya című regénye alapján. Az évad harmadik előadása, Csehov – Negyedik felvonás címmel, a szerb színész, rendező és színházpedagógus Rale Milenkovic irányításával születik meg.
A Tamási Áron Színház az új évadra három nagyszínpadi előadást és négy kamaratermi produkciót tűz műsorra – az évad nyitóelőadása Katona József Bánk bán-jának Bocsárdi László rendezte bemutatója lesz, szeptember 16-án. Ezt követően három kamaratermi produkcióra kerül sor: Slawomir Mrozek Szép nyári nap (r. Zakariás Zalán) és Szophoklész Trakhiszi nők (r. Balogh Attila) és Gogol: Egy őrült naplója (Mátray László egyéni előadása).
A színház idén is készít szilveszteri bemutatót: László Miklós Illatszertár című komédiáját Béres Attila rendezi. Jövőben két előadás bemutatójára kerül sor, Csehov Ivanovját és Andrzej Saramonowicz Tesztoszteron című komédiáját játssza a társulat, előbbit Anca Bradu, utóbbit Zakariás Zalán rendezésében.
Könnyed évad Székelyudvarhelyen
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színháznál már javában zajlanak az előkészületek az október 6-i évadnyitóra, amelyen I. Sz. Turgenyev: Egy hónap falun című művét mutatják be. „A tavalyi, húzós évad után, most egy szellősebb következik: összesen négy nagyszínpadi és egy vendégelőadás szerepel a műsorprogramunkban, valamint öt darab marad repertoáron a tavaly játszottak közül – az új előadások műfajilag a vígjáték és komédia között mozognak” – nyilatkozta lapunknak Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház igazgatója.
Novemberben a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulata G.Feydeau: Bolha a fülbe című komédiáját hozza el az udvarhelyi közönségnek, az év utolsó hónapjában A. Mariott és A. Foot: Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk, vígjátékot láthatja a nagyérdemű. Tavaszra tervezik Görgey Gábor: Örömállam, komédia bemutatását, és a gyerekeknek is készülnek egy darabbal, a társulat a Terülj, terülj asztalkám című népmesét állítja színpadra.
Újítanak a figurások
A gyergyószentmiklósi Figuránál is elindult az évad. „Az első előadás, szeptember 20-án, Dézsi Szilárd darabjával indul, amely Andersen Hókirálynőjének színpadi adaptációja” – tájékoztatta az ÚMSZ-t Béres László, a színház igazgatója, aki elmondta, az idei évadban egy gyerekelőadás, két nagyszínpadi bemutató és két, a színházi nyelv megújítását célzó törekvésre épülő előadás szerepel a tervek között.
Decemberben egy zenés előadással jelentkezik a Figura, a Dívák munkacím alatt készülő darab kimondottan a társulatra íródik. Január-februárban táncelőadással készülnek, az Aranycsinálók című mozgásszínházi előadást Goda Gábor, Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke rendezi. Tavasszal Victor Ioan Frunză: Aldous Huxley Szép új világ című regényének feldolgozását állítja színpadra. Az évad végére tervezik Gorkij: Vassa Zheleznováját, Béres László rendezésében.
Baloga-Tamás Erika, Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)

2013. szeptember 5.

Újra beindul a színészképzés Nagyváradon
Októberben indul a nagyváradi Szigligeti Színház legújabb programja, a Szigligeti Tanoda, amelyre szeptember 9-től lehet jelentkezni. A színitanoda részleteiről a két alapítótaggal id. Kovács Levente rendezővel és Hajdú Géza színművésszel beszélgettünk.
A Szigligeti Tanoda (SZITA) ötletéről Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház menedzserigazgatója beszélt. „Az első évaddal kezdődően a Szigligeti Színház beindította a ma már sikeresnek mondható iskolaprogramot, közvetlenül ezután pedig egy önkéntesi programot is. Gyakori vendégünk, id. Kovács Levente tanár úr ezt látva felvetette az ötletet, hogy indítsunk el egy amatőr színészképzést Váradon. Az ötletet nagyon jónak tartom, és nem véletlenül bízom a sikerében, hiszen Várad színházi történelmében nem ismeretlenek az ilyen jellegű színitanodák. Például Hajdú Géza színművész, aki a tanodát működtető Szigligeti Tanoda Egyesület egyik alapítója, annak idején a Kortárs Színpad munkálatait is irányította. Remélem, hogy ennek a szellemiségét valamilyen formában sikerül még az alapoktól beépíteni a tanodába”. A tanoda ötletét felvető id. Kovács Levente hozzáfűzte, hogy „már 1996-ban egyszeri alkalommal indítottunk egy kétéves képzést, ebből öt színészt is nyertünk. Váradon van a fiatalságban egy színház iránti érdeklődés, amit a Színház az iskolában, iskola a színházban program nagyon felerősített. Ezen kívül azt is el kell mondani, hogy a tanodának már sokkal régebbről is van hagyománya, hiszen a 20-as 30-as években is működött tanoda, és innen kerültek ki ismert színészek, ha jól tudom Dajka Margit is. Továbbá Kabos Gyulának is volt Váradon ilyen irányú kezdeményezése.”
Várják a jelentkezőket
Id. Kovács Levente továbbá aláhúzta, hogy a tanoda nagyon jó előszobája lehet a művészeti egyetemekre való felvételinek, a művészpálya kialakulásának, de olyan színházbarátokat, színházkedvelőket, jövőbeni közönségeket tudnak kinevelni, akik gerjesztik a színház iránti érdeklődést a maguk köreiben, így a tanoda a függöny mindkét oldalára képez embereket. A beszélgetés során konkrét adatokat is megtudtunk a SZITA-ról. Az érdeklődők kortól függetlenül szeptember 9-től kezdődően a hónap végéig jelentkezhetnek a Szigligeti Színháztitkárságán, vagy a 0359/805-000-ás telefonszámon. A jelentkezéskor egy űrlapot kell kitölteni, a felvételi beszélgetést pedig a beiratkozási időszak után tartják meg. A SZITA ünnepélyes megnyitójára október második hetében kerül sor. Eltérően a művészi profilú intézmények vizsgáitól, ez nem egy verseny jellegű felvételi lesz, hanem inkább ismerkedés, amelyen felmérik, hogy a jelentkezők a színészet, a bábművészet vagy inkább a tánc iránt érdeklődnek.
Képzés
Id. Kovács Levente felvetett egy dilemmát is, amit majd a jelentkezők száma fog eldönteni. „Ha lesz elég jelentkező, akkor háromféle osztályt lehetne indítani: egy színész, egy bábművészet és egy mozgásművészet osztályt, ha pedig másképp alakul, akkor egy egységes művészeti osztályt indítunk, melyben lesz színész, báb- és mozgásképzés is. Ez fogja befolyásolni majd a tantervet is”. Hangsúlyozta viszont, hogy a képzés nem produkció orientált lesz, hanem a mesterség alapfogalmainak, a színpad iránti alázat megismerését tűzi ki célul. Hajdú Géza színművész reményét fejezte ki, hogy minél több fiatal fog jelentkezni, hiszen ez egy kitűnő lehetőség arra, hogy a színházat minél közelebbről megismerjék. Elmondta, hogy a képzés során többek között színjátszást, mozgást, improvizációt, beszédtechnikát, zenei kultúrát tanulnak majd a résztvevők. „Nem az az elsődleges célunk, hogy színészeket neveljünk, hanem színházszerető és színházértő embereket.”- tette hozzá.
Támogatott helyek
Az órákat tartó színészek száma is a jelentkezők számától függ majd. A műhelymunkákvezetésére felkért művészek között van Szabó K. István, Dimény Levente, Szőke Kavinszki András, továbbá meghívott lesz többek között: Kovács Levente, Harsányi Zsolt, Szélyes Ferenc, Anca Bradu, Theodor Cristian Popescu, Baczó Tünde stb. Lesznek állandó tanárok, de a színház meghívott művészei, vendégszínészei és rendezői is tarthatnak 3-4 napos sűrített műhelymunkát, ami színesíti a programot. A SZITA jelentkezői az egyesület költségeihez havi 50 lejjel járulnak hozzá, de lesznek támogatott helyek is. „A jelentkezési lapon lesznek a jelentkező szociális hátterére rákérdező pontok, ami felhatalmazhatja majd az elbíráló bizottságot, hogy évi tíz támogatott helyet biztosítson, ennek költségeit az egyesület pályázati úton kívánja támogatni. A Szigligeti Tanoda Egyesületnek arra is lehetősége van, hogy különböző pályázati forrásokat célozzon meg, és ebből magas szintű képzések költségeit is támogassa. Ebben részesülhetnek majd a tanoda diákjai, de a Szigligeti Színház művészei is”- részletezte Czvikker Katalin.
Szöcske pályázat
Az órákat hétvégente tartanák: péntek délután, szombaton délelőtt és délután, valamint vasárnap délelőtt. Ez a négy alkalom körülbelül 16 órát jelentene. A beszélgetés résztvevői abban is egyet értettek, hogy a jelentkezők száma és opcióinak ismerete után kell meghozni azt a döntést, hogy milyen profilú lesz és hogy hogyan szervezik az órákat. A képzéseket az Ady Endre Elméleti Líceum termeiben, valamint a színház különböző tereiben tartják majd meg. A beszélgetést követően került sor a színház által meghirdetett Szöcske pályázatkiértékelésére, amely alkalmával az önkéntesek által beadott Szöcske kézikönyv pályamunkákat bírálták el. A pályázat eredményhirdetésére szintén októberben, a SZITA megnyitóünnepségén kerül sor.
Nagy Noémi
erdon.ro

2014. április 4.

Az ősi rend két szemszögből
Jövő héten két vendégelőadásra is várja közönségét a nagyváradi Szigligeti Színház: a budapesti Nemzeti Színház április 10-én mutatja be a Vitéz lélek című előadását, míg 11-12-én az Antigonét játssza a debreceni Csokonai Színház bérletes előadásként.
Tamási Áron darabját Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója rendezte, a budapesti társulatából többek között Trill Zsolt, Martinovics Dorina, Reviczky Gábor és Tenki Réka látható a Vitéz lélekben, amelyre csütörtökön 19 órától kerül sor a nagyváradi teátrum nagyszínpadán.
Az előadásra az erkélyre 10, a zsöllyébe 20, az oldalpáholyokba 25, a központi páholyokba pedig 30 lejért lehet jegyet váltani. A bérletesek kedvezményesen válthatnak jegyet (bérletük felmutatásával) a zsöllyébe 10, a páholyokba 20 lejért.
A „komoly játék” műfaji megjelölésű színdarabnak az üzenete és egyben kérdése, hogy – Pilinszky szavaival élve – miként fogadja vissza „az ősi rend” a háború után hazatérőt. „Tamásinak tehát, nyilván nem egy édes-bús népszínmű megírása volt a célja, hanem a magyar néplélek igazi drámáját próbálta megfogalmazni, színpadon láttatni.
A darabban ugyanis, azt a párbeszédekben megragadható dinamizmust hozta játékba, mely az egy nyelvet beszélő közösségeket, végső soron összetartja – ahogyan a múltban, úgy reményeink szerint a jövőben is” – olvasható a produkció ismertetőjében. A Tamási mű volt egyébként Vidnyánszky Attila első, bemutatkozó, programadónak is nevezett rendezése a Nemzeti élén.
A debreceni Csokonai Színház előadását az évad elején beharangozott Gyöngéd barbárok című előadás helyett, a nagyváradi és a debreceni színház közötti bérletes előadáscsere keretében láthatja a közönség. A bemutatóra jövő pénteken 19 órától kerül sor, erre az előadásra a Szigligeti-bérletek érvényesek, míg másnap 17 órától a Papp Magda-bérlet használható fel.
Az előadást Anca Bradu rendezte, aki Nagyváradon néhány évaddal ezelőtt a Kasimir és Karoline, illetve a Kávéház című darabokat vitte színre. A debreceni színház produkciójában a Szigligeti Társulat két tagja is szerepet kapott: Kardos M. Róbert a Karvezető, Pál Hunor az egyik Őr szerepét alakítja.
Szophoklész művét alapvetően az erkölcs és a hatalom összecsapásaként a természet törvényeinek és az ember által önkényesen alkotott törvények szembenállásaként lehet tekinteni. Antigoné eltemeti testvérét, hogy annak lelke a másvilágra juthasson, holott ezt a király, Kreón – aki hazaárulónak tekinti a halott Polüneikészt – megtiltotta.
Az uralkodó elvakult ragaszkodása saját törvényéhez azonban tragédiához vezet. „Bukása elkerülhetetlen. Sőt szükségszerű, hiszen csak így állhat vissza az általa felbolygatott világrend” – fogalmaznak a darab ismertetőjében. Krónika (Kolozsvár)

2014. május 7.

Kezdődik a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje Budapesten
A budapesti Thália Színházban szerdától vasárnap estig tart a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje, ahol tíz előadást láthat a közönség. Öt nagyszínpadi és öt stúdióelőadás szerepel a programban, minden előadást közönségtalálkozó követ, amelyen a produkciók alkotóival találkozhatnak az érdeklődők.
A nagyszínpadon először a kassai Thália Színház mutatkozik be Egressy Zoltán Portugál című darabjával, amely palóc tájszólásban látható Dudás Péter rendezésében. Csütörtökön a Komáromi Jókai Színház előadása, Az arany ára című darab, Bereményi Géza Eldorádó című filmjének színpadi adaptációja látható Bagó Bertalan rendezésében. Pénteken a marosvásárhelyi Spectrum Színház előadását, Tamási Áron Vitéz lélek című művét Török Viola rendezésében a Bekecs Néptáncegyüttes közreműködésével tűzik műsorra. Szombaton a Csíki Játékszín előadását, Gogol A revizor című komédiáját láthatja a közönség Parászka Miklós rendezésében. A szemlét a nagyszínpadon az Újvidéki Színház zárja Henrik Ibsen Rosmersholm című drámájával, amelyet Anca Bradu rendezett.
Az Arizona Stúdióban az Aradi Kamaraszínház produkciója, Alina Nelega Rudolf Hess tízparancsolata című darabja, Tapasztó Ernő rendezése kezdi a programot. Ezt követi a nagyváradi Szigligeti Színház Forgách András A fiú című darabjával az író rendezésében. Pénteken a marosvásárhelyi Yorick Stúdió produkciója, Székely Csaba Szeretik a banánt, elvtársak? című monodrámája látható Sebestyén Aba előadásában, Sorin Militaru rendezésében. Szombaton a Zentai Magyar Kamaraszínház adja elő Bertolt Brecht Koldusoperáját László Sándor és Balázs Áron rendezésében. A szemle utolsó stúdióelőadása a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház produkciója, Martin McDonagh Leenane szépe című tragikomédiája, a darabot Upor László állította színpadra. maszol.ro

2014. május 9.

Az űrlap alja
Gazdag és látványos lesz a Varadinum
A vasárnap kezdődő XXIII. Festum Varadinum érintő eseményeiről számoltak be tegnap délelőtt a sajtónak a szervezők: Koncsek Vadnai Zita, a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke, Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház menedzserigazgatója, kuratóriumi tag, Pásztor Gabriella, a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskola igazgatója, illetve Botházy Botházy Nándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető alelnöke. A sajtótájékoztatón a váradi színház két színművésze, Kardos M. Róbert és Gajai Ágnes is népszerűsítette előadásaikat.
Koncsek-Vadnai Zita hangsúlyozta, hogy minden egyes varadinumi eseményre ingyenes lesz a belépő. Czvikker Katalin arra hívta fel a figyelmet, hogy a Varadinum eseménysorozat nyitónapjának estéjén (május 11-én, vasárnap 19-19.30 órától) egy igen látványos szabadtéri előadás helyszíne lesz a vársánc, és nem a szabadtéri várszínház.. A látványelemekben gazdag műsorban a békéscsabai Jókai Színház tagjai lépnek fel a Monte Cristo grófja című kétrészes musicallel, és a nyitómomentumban egy hőlégballon is felszáll majd. Erre külön engedélyt kellett szerezniük a repülőtértől. Mint sorolta, olyan jeles alkotók és előadók szerepelnek majd, mint például Vastag Tamás, a X-Faktor tehetségkutató egyik résztvevője vagy Szomor György zeneszerző, rendező, előadóművész.
A varadinum zárónapján, azaz május 18-án, vasárnap 19 órától, a díjkiosztó ünnepség után Szophoklész Antigoné című drámáját lehet megtekinteni a színházban, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház előadásában. Érdekessége, hogy nagyváradi, illetve a megyeszékhelyről elszármazott vagy a városhoz kötődő alkotók, művészek szerepelnek és működnek közre benne. Például Kardos M. Róbert, Pál Hunor, Miske László és Újhelyi Kinga színművészek, Horváth Károly zeneszerző és Anca Bradu rendező. Erre, bár bérletes előadás, meghívókat is lehet igényelni a helyek függvényében az RMDSZ titkárságán. Gajai Ágnes színművésznő Edit Piaf et Agnes című önálló, személyes hangvételű és szemléletű előadóestje is megtekinthető lesz a filharmóniában május 13-án, kedden 19 órától.
Pásztor Gabriella a Festum Varadinum keretében zajló iskolaprogramokat összegezte. Ezekben tizenkét iskolai diákjai lesznek bevonva és öt iskolában, illetve egy alkalommal szabadtéren szervezik meg. A részletes programok megtalálhatók a varadinum programjában (lesz hagyományápolás, generációk találkozása, iskolanap, irodalmi programok, történelmi vetélkedő,sakkverseny stb.).
Sportrendezvények
A sportrendezvényeket illetően Botházy Nándor beszámolt arról, hogy május 11-én, vasárnap 17 órától egy hétig megtekinthető Albert Flórián Emlékkiállítás nyílik a Lorántffy egyházi központban, családtagok és FTC-vezetők részvételével, május 16-án, pénteken 18 órától pedig az FTC–Bihar FC öregfiú gálamérkőzést szervezik meg a Bihorul sportpályáján. A részletekre visszatérünk.
Sükösd T. Krisztina. Reggeli Újság (Nagyvárad)

2014. május 10.

Elkezdődött a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje
Szerdán kezdődött a Határon Túli Magyar Színházak Szemlején a budapesti Thália Színházban, ahol tíz előadást láthatott, illetve láthat a közönség vasárnap estig.
Öt nagyszínpadi és öt stúdióelőadás szerepel a programban, minden előadást közönségtalálkozó követ, amelyen a produkciók alkotóival találkozhatnak az érdeklődők.
A nagyszínpadon először a kassai Thália Színház mutatkozott be Egressy Zoltán Portugál című darabjával, amely palóc tájszólásban látható Dudás Péter rendezésében. Csütörtökön a Komáromi Jókai Színház előadása, Az arany ára című darab, Bereményi Géza Eldorádó című filmjének színpadi adaptációja volt látható Bagó Bertalan rendezésében. Pénteken a marosvásárhelyi Spectrum Színház előadását, Tamási Áron Vitéz lélek című művét Török Viola rendezésében a Bekecs néptáncegyüttes közreműködésével tűzték műsorra. Ma a Csíki Játékszín előadását, Gogol A revizor című komédiáját láthatja a közönség Parászka Miklós rendezésében. A szemlét a nagyszínpadon az Újvidéki Színház zárja Henrik Ibsen Rosmersholm című drámájával, amelyet Anca Bradu rendezett.
Az Arizona Stúdióban az Aradi Kamaraszínház produkciója, Alina Nelega Rudolf Hess tízparancsolata című darabja, Tapasztó Ernő rendezése kezdte a programot. Ezt követte a nagyváradi Szigligeti Színház Forgách András A fiú című darabjával az író rendezésében. Pénteken ismét marosvásárhelyi előadást láthatott a budapesti közönség: a Yorick Stúdió produkciója, Székely Csaba Szeretik a banánt, elvtársak? című monodrámája volt látható Sebestyén Aba előadásában, Sorin Militaru rendezésében. Szombaton a Zentai Magyar Kamaraszínház adja elő Bertolt Brecht Koldusoperáját László Sándor és Balázs Áron rendezésében. A szemle utolsó stúdióelőadása a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház produkciója, Martin McDonagh Leenane szépe című tragikomédiája, a darabot Upor László állította színpadra. Népújság (Marosvásárhely)

2014. július 31.

Sok magyar darab az új évadban
A váradi közönség igényeinek eleget téve több magyar darabot játszik, és könnyedebb darabokat magában foglaló bérletházat is kialakít következő évadjára a nagyváradi Szigligeti Színház – hangzott el a csütörtökön tartott évadismertető sajtótájékoztatón.
„A Szigligeti Színtársulat következő évadjában tizenöt cím lesz a repertoáron, ugyanis az új produkciók mellett egy sor, a tavalyi évadban készült előadást is színen tartunk” – mondta Szabó K. István, a színház Szigligeti Társulatának leköszönő művészeti igazgatója. Megtudtuk azt is: az új évad első premierje Molnár Ferenc Liliom című külvárosi legendája lesz Szikora János, a székesfehérvári Vörösmarty Színház főigazgatójának rendezésében. Idén szilveszterre is egy zenés vígjátékkal készül a társulat, ugyanis Kellér-Szenes-Horváth: A szabin nők elrablása című előadást viszi színpadra Halasi Imre rendezésében. A harmadik nagyszínpadi bemutató jövő februárban lesz: Tadeusz Slobodzianek A mi osztályunk című drámáját Anca Bradu rendezésében láthatja majd a nagyérdemű.
Stúdióelőadások
A stúdióelőadások sorát Balogh Attila rendező műhelymunkája nyitja majd, aki A hetedik lépcsőfok címmel Hrabal meséket állít színpadra. Várhatóan áprilisban mutatják be Parti Nagy Lajos-Darvas Ferenc Ibusár című darabját Szabó K. István rendezésében, ezt követően pedig a kassai Thália színház igazgatója, Czajlik József rendezi meg az Álom(város)nézés című darabot, mely Ady Endre és Márai Sándor életútját állítja párhuzamba. Ennek az előadásnak a bemutatójára várhatóan jövő májusban kerül sor. Mint Szabó K. István elmondta, a következő évadban Firtos Edit színművésznő készül önálló esttel, aki Tasnády Sáhy Péter F.E. vallomások című munkáját fogja előadni.
Vendégelőadások
Az elmúlt évek örvendetes hagyományát követve a következő évadban is lesznek a váradi színházban bérletcserés előadások. A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata Bertolt Brecht – Kurt Weill Koldusopera című előadását hozza el Babarczy László rendezésében. Szintén visszatérő vendég Váradon a debreceni Csokonai Színház, amely a következő évadban Nancy Huston Iokaszté királyné című előadását kínálja fel a váradi közönség számára. A Gemza Péter rendezte darab érdekessége, hogy az Oedipus történetet Iokaszté királynő szemszögéből láttatja. A következő bérletcserés rendszerben bemutatott darab Sütő András Advent a Hargitán című előadása lesz, amelyet a békéscsabai Jókai Mór Színház hoz el Nagyváradra. A felsorolt új előadásokon kívül műsoron maradnak a Szigligeti Társulat Világcirkusz, Godot-ra várva, Szigligeti és Hazatérés című produkciói, valamint Gajai Ágnes Piaf et Ágnes című önálló estje is.
Bérletházak
Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, az évad összeállításában figyelembe vették azt, hogy milyen jelzéseket kaptak a közönség köréből: ennek köszönhető az, hogy több magyar előadás került a repertoárba. Czvikker Katalin elárulta, többen jelezték azt, hogy több vidám, táncos darabot szeretnének látni. Szabó K. István közölte, még nincsenek véglegesen kialakítva a bérletházak, de az biztos, hogy lesz felnőtt-, ifjúsági-, diák- és kisdiákbérlet. Az elképzelések szerint a felnőttbérletházakat úgy fogják csoportosítani, hogy legyen egy külön bérletház azok számára, akik csak a könnyedebb előadásokat szeretnék megtekinteni. Czvikker Katalin bejelentette, hogy a bérletárak nem változtak, továbbá a bérletházak közötti átjárást úgy biztosítják, hogy a bérletesek mindig árkedvezménnyel vásárolhatnak jegyet a színházban bemutatott, de a saját bérletházukban nem szereplő előadásokra. Olyan bérletház nem lesz, ami minden előadást magában foglal, szögezték le.
Színház az iskolában
Jövőre is folytatódik az Iskola a színházban, színház az iskolában nevű programsorozat. A Szigligeti Színtársulat a 450. éves Shakespeare évfordulóra való tekintettel a nagy drámaíró Rómeó és Júliáját dolgozza majd fel váradi iskolásokkal. A programba a következő évadban bekapcsolódik a Lilliput Bábtársulat is, mely a Diótörőt rendezi meg. A produkcióban huszonhat, tizennyolc év alatti diák fog szerepelni. Az előadás rendezője Tóth Tünde, a Szigligeti Színház színművésze lesz, vendégként pedig fellép majd Peller Károly a budapesti Operettszínház szólistája. Ennek az előadásnak a premierje november végén lesz.
Bábtársulat és táncegyüttes
Szőke Kavinszki András, a Lilliput Társulat művészeti igazgatója ismertette, hogy mivel készülnek még a következő évadban. A bábosok első bemutatója október végén Petőfi Sándor A helység kalapácsa című előadása lesz, Bartal Kis Rita rendezésében. Jövő év februárjában kerül először színpadra a Szent László csudatettei című előadás, melynek szövegét a fiatal váradi Bíró Árpád írta, a zenéjét pedig Lászlóffy Zsolt jegyzi. És végül 2015 áprilisában mutatja be a társulat a Brémai muzsikusok című bábelőadást Rumi László rendezésében. Egy új koprodukcióról is beszámolt Szőke Kavinszki András: a debreceni Vojtina bábszínházzal együttműködve készül el a Két mese a hársfa alatt című előadás, valamint továbbra is játszák a debreceniekkel tavaly közösen elkészített Tündérléptefű és Genezis című előadásokat. Vendégelőadások is lesznek Nagyváradon: a debreceniek ismét elhozzák Váradra Boldog képek című előadásukat, míg a miskolci Csodamalom Bábszínház A kiskakas gyémánt félkrajcárja című darabját fogja bemutatni nálunk.
Nagyvárad Táncegyüttes
Czvikker Katalin főigazgató a Nagyvárad Táncegyüttes jövő évadjának programját ismertette. A táncegyüttes első bemutatója a Pomádé király új ruhája lesz szeptember végén, Dimény Levente rendezésében, majd következik várhatóan decemberben Euripidész Elektrájának mozgásszínházi előadása Győrfi Csaba rendezésében, 2015 februárjában pedig a Rózsa Sándor alakját megidéző Betyárvilág című előadást mutatják be, melynek rendezője László Csaba lesz.
Új stúdió
Új stúdiótermet bérel a nagyváradi Szigligeti Színház. A helyiség a Sonnenfeld-palota földszintjén van. Itt kapnak helyet a társulat kamara- és stúdióelőadásai, de próbákat is tudnak itt tartani, illetve raktárként és kelléktárként is tudják hasznosítani az ingatlanrészt. Czvikker Katalin elmondta, hogy ez ideiglenes megoldás, hiszen azt szeretnék, ha nem kellene bérelt épületben dolgozniuk, hanem a megyei tanács biztosítana a színház számára stúdiótermet. Mint ismeretes, a volt Transilvania mozi épületét szemelték ki erre a célra a színház számára, de annak az ingatlannak a felújítása folyamatosan késik.
Személyi változások
Szabó K. István művészeti igazgató közeljövőbeli távozása mellett további személyi változások is történtek a Szigligeti Színház háza táján. Szabó K. István elmondta, hogy Varga Balázs színművész a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházhoz szerződött, míg Pál Hunor a következő évadban már a debreceni Csokonai Színházban folytatja pályafutását. Szőke Kavinszki András bejelentette: Gnadig Kornélia elhagyta a Lilliput Társulatot, ő szabadúszóként kíván a továbbiakban dolgozni. Helyette a bábtársulat átigazolta Csepei Róbertet a Szigligeti Színtársulattól, aki a Helység kalapácsában máris főszerepet fog kapni.
Együttműködések, fesztiválok
A nagyváradi Szigligeti Színház és a székesfehérvári Vörösmarty Színház közös produkcióban idézi fel Szent László alakját, tudatta Czvikker Katalin menedzser. A székesfehérvári Vörösmarty Színházzal közreműködve tartják meg augusztus 16–19. között Székesfehérváron a Szent László alakját megidéző Koronázási Ünnepi Játékokat. A darab rendezője Szikora János, a Vörösmarty Színház főigazgatója, az előadás hanganyagát a Nagyváradi Állami Filharmónia tagjaiból álló együttes játszotta és vette fel, a játékban részt vesz a Nagyvárad Táncegyüttes tíz táncosa, valamint Dobos Imre színművész, a játék Angyalkórusát a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium és a nagyváradi Szent László római-katolikus teológiai Líceum kórusainak tagjai fogják alkotni. Az együttműködés folytatásaként augusztus 23-án délután Szent László családi napot rendeznek a nagyváradi római katolikus püspöki palota kertjében, amelyen egy liturgikus játékot adnak elő: fellép a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium és a váradi Szent László iskola kórusa. A családi nap alkalmával felállítják azokat a mintegy öt méter magas bábokat, amelyeket a székesfehérvári koronázási játékon is felhasználnak.
Projektek
A Szigligeti Színház más projektben is szerepel: az egyik az augusztus 3-10. között megrendezendő Esztergomi Bábtábor, amelyen a Lilliput Társulat vesz részt hatvan gyerekkel. Itt a bábtársulat a Regélő és a Paprika Jancsi kalandjai című előadásait mutatja be. Szőke Kavinszki András, a Lilliput Bábtársulat vezetője elmondta, hogy idén szeptember 1–8. között szervezik meg Havasrekettyén a Diótörő alkotótábort, amelyen összesen mintegy ötvenen vesznek részt. A továbbiakban Czvikker Katalin emlékeztetett arra, hogy a színház drámaíró pályázatot hirdetett három kategóriában. A debüt kategóriába 82 pályamunka, a drámaíró pályázatra 35, a román nyelvű drámapályázatra pedig szintén 35 pályamű érkezett. Eredményt szeptember végén vagy október elején hirdetnek.
Gazdag programkínálat
A Szigligeti Színház a különböző előadások színrevitele mellett a következő évadban is számos egyéb programmal kedveskedik a nagyváradi kultúraszerető közönségnek. Ismét megrendezik a Holnap Után Fesztivált, melyet jövő év április 15–19. között bonyolítanak le. Új fesztivált alapít a Nagyvárad Táncegyüttes: a Nemzetközi Tánc- és Összművészeti Fesztivál elnevezésű rendezvénysorozatra 2015. május 19–24. között kerül sor, ennek szakmai-művészeti vezetője Novák Péter lesz. A fesztivál keretében táncművészeti intézmények mutatkoznak be workshopok, konferenciák keretében, jelentős táncművészeti társulatok adják elő saját előadásaikat, az összművészeti részt pedig performanszok, kiállítások stb. képviselik majd. Jövő év októberében újra megrendezik Nagyváradon a Fux Bábfesztivált, amelynek lesz egy versenyprogramja és egy off programja is. Ezen a fesztiválon a szervezők számítanak a hat romániai magyar bábtársulat részvételére, emellett elképzelhető, hogy külföldi társulatok is fellépnek majd.
Pap István, erdon.ro

2014. december 30.

„Fő célom, hogy Váradon legyen egy jó színház”
A nagyváradi Szigligeti Színház újranyitásával egy időben robbant be a váradi magyar színházi világba Hunyadi István színművész, aki az első perctől kezdve rendkívül aktív tagja a társulatnak. Alábbi interjúnkból kiderül, mennyire sokoldalú művész ő, a színművésszel készült interjút az alábbiakban olvashatják.
– Az idén részt vettél a tavaly beindult a nagyváradi Színjátszó Tanoda (SZITA) munkájában: erről a munkáról mesélj valamit.
– A SZITA egyik drámagyakorlatot oktató tanára vagyok Csatlós Lóránt és Tóth Tünde mellett. Mivel az első évben a fiatalok főleg nonverbális jelenetekkel és improvizációs gyakorlatokkal foglalkoztak, ezért úgy gondoltam, hogy idén valami konkrétabb feladaton dolgozok velük. Shakespeare Szentiván-éji álom című darabjából dolgozunk fel egy felvonást. Azt szeretnénk, ha ebből születne egy előadás jelmezekkel, díszletekkel. Ismeretlen arcok nincsenek a csoportban, mert van köztük olyan, akivel már foglalkoztam, van, akit már láttam színpadon, mert benne volt a Színház az iskolában, iskola a színházban projektben. Persze vannak még bizonyos technikák, amiket el kell sajátítsanak, és én abban akarok a segítségükre lenni, hogy legyen fogalmuk a színjátszásból, és ne csak az ösztönökre hallgatva tudjanak színpadra lépni. Én el szoktam nekik mondani, hogy nem szeretném, hogy belőlük színész legyen, hanem abban akarok segíteni, hogy kamatoztassák az itt szerzett tudásukat, akár egy állásinterjúra mennek el, akár felvételiznek valahova, vagy szóbeli vizsgájuk van. Azt szeretném, ha a közös munka segítené őket abban, hogy felvállalják önmagukat, a véleményüket, kiálljanak magukért és akár egymásért is, mert ez egy csapatmunka. Ezek a tréningek arra is jók, hogy megismerjék önmagukat, hogy fejlesszék a személyiségüket, a képességeiket, például a koncentrációt, a gyors tanulást, a helyzetfelismerést, amikre az élet szinte minden pillanatában szükségük lehet.
– Ha jól tudom, nem ez az egyetlen olyan projekt, amelynek keretében diákokkal dolgozol.
– Valóban; már negyedik alkalommal veszek részt a Színház az iskolában, iskola a színházban projektben. Október végén kezdtük a munkát, idén a Rómeó és Júliával foglalkozunk. Én az eminescus diákokkal dolgozok, a csoportom az ötödik felvonást kapta. Volt egy szereplőválogatás is, de én a legelején megmondtam nekik, hogy bárkivel szívesen foglalkozom, nem fogok senkit kitenni, mert ez a projekt nem arról szól, hogy színészi tehetségeket keressünk. Az én feladatom az, hogy folyamatosan motiváljam őket, hogy dolgozzanak, foglalkozzanak magukkal, ügyeljenek egymásra, és jól teljen nekik az együtt eltöltött idő. Idén van két diákom, akik az előző évben is részt vettek ebben a programban, de nagyon szeretek új arcokkal is dolgozni, mert mindig meglepő, hogy mit hoz ki belőlük egy ilyen helyzet, ezért igyekszem arra is figyelni, hogy azok is nagy szerepet kapjanak, akik teljesen újak ebben a munkafolyamatban.
A fiatalok és a színház
– Ezeknek a programoknak a segítségével nőtt valamelyest a váradi fiataloknak az érdeklődése a színház iránt?
– Egyre több fiatal, diák jár színházba. A Színház az iskolában, iskola a színházban projektek végén megszülető előadásokat megnézik olyan iskolások is, akik amúgy nem járnak feltétlenül színházba. Azt hiszem, ezekkel a programokkal egy kicsit közelebb hoztuk a határokat, mert mégiscsak van egy határ, amit nem is biztos, hogy jó lenne átlépni.
– Milyen határra gondolsz?
– Arra, hogy mi nem az osztálytársaik vagyunk, hanem színészek, akik abban a helyzetben oktatók, tanárok vagyunk. De azt hiszem egy kicsit közelebb hoztuk magunkhoz őket, és szerintem ők ennek a személyes ismeretségnek a tudatával fognak felnőni, és színházba járni. Talán jó az, ha az emberek egyre inkább otthon kezdik érezni magukat a színházban, és nem egy olyan helynek tekintik, ami egy teljesen érintetlen, elérhetetlen szentély. Noha valamilyen mértékben valóban szentély a színház, de jót tesz az, hogyha a néző, aki bejön oda, mégis a magáénak érzi, mert végül is a színház minden váradi lakosé, aki úgy dönt, hogy vesz egy színházjegyet.
– Milyen más projektekben veszel még részt?
– Az évad elején volt egy felolvasó színházi előadásunk, a Bányavizet (Székely Csaba drámaíró darabja – szerk. megj.) olvastuk fel. Ez is nagyon inspirált, meg az is, hogy Kolozsváron többször voltam ilyen előadásokon, ahol színészek, és főleg diákok olvastak szövegeket. Most többen is összedugtuk a fejünket, de én kezdtem el harcolni azért, hogy indítsunk be egy felolvasó színházi sorozatot. Úgy határoztunk, hogy az idén kortárs magyar darabokat olvasunk fel. Ez lett a Daraboló elnevezésű projekt, melynek keretében elsőként Háy János Mandragóra című darabját adtuk elő, a következő pedig Egressy Zoltán Nyár utca, nem megy tovább című műve lesz, amit január 27-én olvasunk fel.
Felolvasó színház
– Ki válogatja a darabokat?
– Első alkalommal közösen keresgéltünk darabokat Karetka Adalberttel (a Szigligeti Színház irodalmi titkára – szerk. megj.), és volt, ami nekem tetszett inkább, volt ami neki, és akkor találtunk ezt a Háy János darabot, amire mind a ketten azt mondtuk, hogy ez jó. A második darabot én találtam, viszont közben Ababi Csilla kollégám is nagyon sokat olvasott, és folyamatosan kommunikáltunk, arról, hogy mit kellene bemutatni a jövőben. A felolvasó színházi esteknek lesz egy rendszere, a tervek szerint minden hónapban valamelyik keddi napon fogunk felolvasni, és a helyszín is folyamatosan változni fog. Ennek a projektnek van egy kutatás jellege is: azt keresem, hogyan tud úgy érdekes lenni egy szöveg, hogy a mozgásokat és a színészi játékot minimalizáljuk. A helyszín számomra szintén kutatási forrás, arra vagyok kíváncsi, hogy a színház hol tud érvényesülni. Az egyik felolvasó esthez kinéztem egy irodaházat is – nem tudom, hogy engedélyt is kapok-e rá –, és amikor jobb idő lesz, szabadtéri helyszíneket fogok keresni. A felolvasó színházi előadásokon valójában témákat próbálunk feldobni magunknak és a közönségnek is, bizonyos kérdéseket próbálunk megfogalmazni, és esetleg válaszolni rájuk.
– Van a projektben egy olyan szándék is, hogy általa közelebb hozzátok a kortárs drámát a közönséghez?
– Van. Én nagyon szeretem a kortárs darabokat, mert azok ugyanazokkal a problémákkal foglalkoznak, mint a mai ember. És a projekt a színészeknek is hasznos, mert jól olvasni eszköztelenül nagyon nehéz. A próbák tulajdonképpen beszélgetésekből állnak, és nem abból, hogy van egy rendező, vagy bárki, aki megmondja, hogy mit akar. Mindenki szokott mindenkinek tippeket adni, és a próbafolyamat lényege az, hogyan tudják a színészek a szöveget a lehető legjobban felolvasni. Úgy érzem, hogy ez a munka a színészeket kondícióba hozza. Próbafolyamat
– Milyen színészi munkában vagy benne jelenleg?
– Az évadot a Liliommal kezdtük, abban benne voltam, és jelenleg két nagyon különböző darabot próbálunk párhuzamosan. Az egyik, A szabin nők elrablása egy klasszikus értelemben vett próbafolyamat konkrét szöveggel, dalokkal, koreográfiával, míg a másik, (A hetedik lépcsőfok című előadásról van szó Balogh Attila rendezésében – szerk. megj.) egy szabadabb próbafolyamat olyan értelemben, hogy nincs szövegkönyvünk, nincsenek konkrét dalok, csak helyzetek vannak, amiket a rendező ajánl, és mi arra improvizálgatunk a legjobb tudásunk szerint. És nyilván ott lebeg előttünk folyamatosan Hrabal szelleme is. Azt is lehet már tudni, hogy játszani fogok A mi osztályunk című darabban, amit Anca Bradu fog rendezni. Nagyon kíváncsi vagyok erre a munkára, mert kakukktojás vagyok a szereposztásban. Csak negyven év körüli színészek játszanak benne, és én vagyok az egyedül harminc év alatti színész az előadásban.
– Ha már a színházi közösség és a korosztályok szóba kerültek: hogyan érzed magad azok után, hogy saját korosztályodból két tag, Pál Hunor és Varga Balázs is elhagyta a társulatot?
– Nem örülök annak, hogy úgymond egyedül maradtam a társulatnál ebben a korosztályban, már csak amiatt is, mert számomra nagyon kedves emberekről van szó, akikkel nagyon hasonlóan gondolkozom a színházról. Azt érzékelem, hogy több szerepet kapok, mert egyedül vagyok ebben a korosztályban, míg eddig úgy volt, főként Balázzsal, hogy hol ő játszotta a harminc év alatti főhőst, hol én. De én nagyon szeretek dolgozni, szóval ez nekem nem teher, sőt, abból a szempontból örülök ennek a helyzetnek, hogy még több lehetőséget kapok, mert azt gondolom, most van itt az ideje, hogy mindenben részt vegyek, amiben tudok.
Alkotótárs
– A színház újraindításával csöppentél bele a váradi magyar színházi életbe. Az elmúlt évek tapasztalatait összegezve mennyire érzed azt, hogy sikerült belopnod magad a váradi közönség szívébe?
– Én úgy érzem, hogy nagyon pozitívan állnak hozzám a nézők, és ennek konkrét hozadéka is van. Például tavaly volt a Szigligeti című előadás bemutatója, és a közönség döntötte el azt, hogy ki legyen a főszereplő, és a publikum engem szavazott meg, pedig rajtam kívül Kovács Leventére, Pál Hunorra, Varga Balázsra és Szotyori Józsefre is lehetett szavazni. Ez nekem nagyon jól esett, de azt nem mondom, hogy minden pillanatban úgy éreztem, hogy a nézők kedvelnek engem. Főleg az elején éreztem azt, hogy a közönség nem igazán ért engem, a színpadi létemet, a játékomat. De valószínűleg ez az érzés csak bennem volt meg, mert én nem tudok úgy dolgozni, hogy nem érzem magam szabadnak, és az elején ezt sehogy sem tudtam elérni. Meg kellett tanuljam, hogyan tudok úgy kiállni magamért, hogy a rendező meg a partnerek is alkotótársként nézzenek rám.
Pap István
erdon.ro

2015. április 8.

Erdélyi teátrumok előadásai a budapesti Thália Színházban
Öt nap alatt nyolc előadást láthat a közönség a Határon Túli Magyar Színházak Szemléjén, amelyet május 11. és 15. között rendeznek meg a budapesti Thália Színházban. 
A teátrum negyedik alkalommal rendezi meg a szemlét, amelynek első előadásaként az Újvidéki Színháznak a művész és a hatalom viszonyáról szóló produkcióját láthatja a közönség a nagyszínpadon. Matei Visniec Párizsban élő román drámaíró III. Richárd betiltva, avagy jelenetek Meyerhold életéből című darabját Anca Bradu rendezte.
Május 12-én a nagyszínpadon a nagyváradi Szigligeti Színház mutatja be a tolerancia és a megbocsátás szükségességének üzenetét hordozó lengyel kortárs drámát, Tadeusz Slobodzianek A mi osztályunk című darabját szintén Anca Bradu rendezésében. Az Arizona Stúdióban pedig Bogdán Zsolt kolozsvári színművész idézi meg a zseniális költőt, Ady Endrét a „…függök ezen a zord élet-párkányon” című pódiumműsorral, amely a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös produkciójaként jött létre.
Május 13-án az Arizona Stúdióban az Aradi Kamaraszínház Sex, drugs, gods & rock and roll című radikális stand-up comedyje látható Tapasztó Ernő rendezésében. Másnap a nagyszínpadon a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata előadásában egy antik görög tragédiát láthat a közönség; Szophoklész Antigonéjában egy ifjú rendező, Balogh Attila és alkotótársai az élet szépségéről beszélnek a halál tükrében.
Az Arizona Stúdióban május 14-én a kézdivásárhelyi Városi Színház a mai amerikai drámairodalom egyik legjelesebb képviselője, David Mamet Amerikai bölény című darabját adja elő Kolcsár József rendezésében. A szemle utolsó napján a nagyszínpadon a csíkszeredai Csíki Játékszín előadásában Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényének színpadi változata látható, amelyet Lendvai Zoltán rendezett.
Az Arizona Stúdióban pedig a Marosvásárhelyi Spectrum Színház Török Viola rendezésében mutatja be a titokzatos, öntörvényű nőről, Báthory Annáról szóló darabot, Móricz Zsigmond Boszorkány című drámáját.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2015. július 15.

Sikeres évadot zárt a Szigligeti Színház
Nagyvárad- Kedden sajtótájékoztatót tartottak a Szigligeti Színházban, melyen Czvikker Katalin főigazgató, Botházy-Daróczi Réka, a Lilliput Társulat művészeti vezetője és Oláh Anikó bábművész számoltak be az elmúlt évad eredményeiről, illetve ismertették terveiket.
Felvezetőjében Czvikker Katalin főigazgató arra hívta fel a figyelmet: a kisvárdai fesztiválon az Anca Bradu rendezte A mi osztályunk című előadás elnyerte az Emberi Erőforrások Minisztériumának fődíját, amire nagyon büszkék, különösen amiatt, mivel az együttes teljesítményüket értékelték ezáltal, tehát egyenként is úgy érezhették, hogy valamilyen nívódíjat kaptak. Arra is kitért: az elmúlt évadban szélesítették a magyarországi és a határon túli színházakkal való kapcsolatrendszerüket, ugyanis meghívást kaptak a tatabányaiak által szervezett fesztiválra, melynek ezentúl valószínűleg állandó résztvevői lesznek. Emellett továbbra is jó a viszonyuk (bérletcserék, csereelőadások stb.) a debreceniekkel, a szatmárnémetiekkel és a székesfehérváriakkal. Az év elején személyi változás történt a Szigligeti és a Lilliput társulatok élén is- Novák Eszter, illetve Botházy-Daróczi Réka lettek a művészeti vezetők-, és sikerrel szerepeltek a budapesti Thália fesztiválon is. A Nagyvárad Táncegyüttes jelen volt az Erdélyi Magyar Hivatásos Táncegyüttesek Találkozóján, valamint Győrben egy fesztiválon, ahol a Magyar Táncművészek Szövetsége tagjaival lehetett találkozni, szakmai beszélgetéseket folytatni.
Örömre ad okot, hogy a teljes nézőszám öt százalékkal nőtt, ezen belül pedig a Szigligeti Társulat előadásait tíz százalékkal tekintették meg többen. Sikertörténetnek nevezhető a Hunyadi István színművész által kezdeményezett felolvasó színházi esték sorozat is, melynek alkalmain önkéntes alapon, szabadidejükben szerepelnek a színészek. Emellett a Sonnenfeld Palotában folyamatban van a Szigligeti Stúdió kialakítása. A helyiségeket az önkormányzattól bérlik, illetve Czvikker Katalin kidolgozott egy gazdasági tervet, így saját bevételeikből, együttműködve a Szigligeti Alapítvánnyal, és egyéb támogatóknak hála tudják fedezni a kiadásokat. A kisebbik, sötétebb termet már felavatták, a nagyobbikban, vagyis a világosabban pedig a nyári vakációban a villany- és a vízvezeték hálózatot fektetik le. Adományokat szívesen elfogadnak, annál is inkább, hogy a hét elején betörtek hozzájuk, és ellopták a kábeleket. Remélhetően azonban az ősz elejére elkészül a teljes stúdió. Említést érdemel még, hogy közösen a Tomcsa Sándor Színházzal és a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel drámaíró pályázatot hirdetett a Szigligeti Színház, melynek keretében a debüt kategóriáért felelt. Összesen 82 pályamű érkezett, a nyertes darabot be fogják mutatni. Folytatódott ugyanakkor a Színház az iskolában, iskola a színházban program, a Rómeó és Júlia 110 résztvevővel, a Diótörő és Egérkirály musical pedig 25 gyermekszereplővel lett bemutatva. A Szöcske-önkéntesek létszáma elérte a 45-öt, és 40 diák részvételével lezárult a Szigligeti Tanoda első kétéves képzése, de már készülnek a következőre, jelentkezni majd a honlapon keresztül lehet (www.szigligeti.ro).
Nyári tervek
Botházy-Daróczi Réka, a Lilliput Társulat művészeti vezetője arról számolt be, hogy 4+1 bemutatójuk volt az elmúlt évadban. Ott voltak a kisvárdai és a csíkszeredai fesztiválokon, Debrecen és környékén turnéztak, csereelőadásokat bonyolítottak le a veszprémiekkel és a miskolciakkal. A nyár folyamán augusztus 2-7. között ott lesznek az esztergomi bábtáborban, melyet 6-12 éves gyermekek számára rendeznek. Több évvel ezelőtt kapcsolódtak be, és Váradon is meg szeretnék ezt honosítani. Augusztus 10-11-én castingot szerveznek a 2016-ban bemutatásra kerülő új mesés zenejátékra, A rút kiskacsára: a [email protected] e-mail címre olyan 10-16 éves gyermekek jelentkezését várják, akiknek jó a zenei hallásuk, az énekhangjuk, a mozgásuk, szépen és érthetően beszélnek. Augusztus 22-27. ismét a kalotaszegi Havasrekettye lesz a helyszíne a hagyományos színházi tábornak, augusztus 29-én pedig újból meg lesz tartva a Szent László családi nap a római katolikus Püspöki Palota belső udvarán, közösen a püspökséggel. Október 5-10. között megrendezésre kerül az erdélyi magyar hivatásos bábtársulatok fesztiválja, a Fux Fest, melynek újdonsága lesz, hogy nem kötelező versenyprogramot és külön bemutatásra kerülő produkciókat is magába foglal majd, illetve a Nagyváradi Ősz keretében lesz megszervezve, ezért az önkormányzat 7000 lejes támogatását élvezi.
Báboda
Oláh Anikó bábművész bejelentette: november és február között új, pedagógusoknak (óvónők, tanítónők) szóló bábos foglalkozást indít a Szigligeti Tanoda Egyesület azzal a céllal, hogy fejlesszék a feliratkozók bábjátékos ismeretét, technikai tudását, melyeket aztán kamatoztatni tudnak a tanórákon is. Tulajdonképpen egy-egy napos képzésekből áll ez a modul, minden szombaton hat héten keresztül, plusz a vizsgaelőadásnak számító nyílt óra. Neves szakemberek tartják az egyelőre még nem akkreditált elméleti, bábtechnikai és bábkészítői képzéseket, a részvétel havi 50 lejbe kerül, jelentkezni pedig majd a színház weboldalán lehet augusztus 1-től.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

2015. július 17.

Erdély-szerte hatást generál a váradi színház
Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója nyilatkozott a héten az Erdély Online-nak azzal kapcsolatban, hogy milyen évadot zárt az általa irányított intézmény, illetve milyen sikereket, megvalósításokat tudhatnak a magukénak.
Czvikker Katalin főigazgató az Erdély Online-nak arról számolt be: a tavalyi évadhoz képest idén öt százalékos nézőszám emelkedéssel zárt a Szigligeti Színház, vagyis 56.500-an tekintették meg az előadásokat. Ezen belül a Szigligeti Társulat tíz százalékos bővülést regisztrált, a Lilliput Társulat közönségszáma azonban csökkent valamelyest. Szerinte a növekedés főleg azzal magyarázható, hogy nagyon nagy sikere volt az Anca Bradu rendezte A mi osztályunk című előadásnak. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: amióta ő vezeti az intézményt, vagyis az elmúlt négy évben nemigen fordult elő, hogy nagyszínpadi produkcióra ekkora mennyiségű jegyet tudjanak eladni szabadárusításban. Ugyanakkor a korábbiaknál több előadást játszottak, és már érezhető volt a Sonnenfeld Palotában bérleményként működő Szigligeti Stúdió hatása. Ennek kialakítási munkálatai sajnos lassú ütemben haladnak, mert egyre kevesebb a támogató. „Ezért egy újabb felhívást szeretnék intézni az érintettek felé arra nézve: hálásak vagyunk, ha bárki, bármilyen csekély összeggel is, vagy akár építkezési anyaggal finanszírozni tudja a munkálatokat a Szigligeti Alapítványon keresztül”- mondta. Örömre ad azonban okot, hogy végre kialakulóban van tehát egy alternatív helyszín is, ahol játszani lehet majd, illetve a kisebbik, sötétebb terem már használatba került, mely jó alkalmat teremtett arra, hogy azokat a hiányosságokat is felmérjék, melyeket a nyár folyamán ki lehet igazítani. Jelenleg a nagyobb, világosabb helyiséget bútorozzák, zajlik a villamosítás, illetve a tulajdonos tatarozza a homlokzatot. A feliratot is tervezik, hogy milyen arculata legyen kívülről a stúdiónak. A mosdók kialakítása a végéhez közeledik, valamint büfét és ruhatárat is létesítenek még. Megtudtuk azt is: a havi felolvasó színházi esték is jelentős mértékben hozzájárultak a sikerekhez. Emellett a fesztiváloknak is köszönhető az említett nézőszám növekedés, és több helyre is meghívták őket fellépni. „Most például éppen meghívtak minket egy közép-európai nemzetközi fesztiválra Kassára, A mi osztályunkkal. Jelenleg egyeztetés folyik erről a részvételről, illetve a szerződés tartalmát egyeztetjük. Ott még nem jártunk, de úgy tűnik, felkeltettük az érdeklődésüket, ezért nagyon remélem, hogy máshova is fognak még hívni, ahol eddig még nem szerepeltünk”- közölte Czvikker Katalin.
Drámázat
A főigazgató arról is beszélt: partnerségben a Tomcsa Sándor Színházzal és a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel drámaíró pályázatot hirdetett a Szigligeti Színház, melynek keretében az általa kezdeményezett debüt kategóriáért felelt, aminek köszönhetően szóhoz juthattak a pályakezdők is. Összesen 82 pályamű érkezett, a nyertes Az eset című dráma lett, melyet a nagyváradi Szíjjártó Aletta írt, és be lesz majd mutatva. A művet önerőből, vagyis saját finanszírozásban megjelentették a Drámázat II. című kötetben, melyben a többi kategória nyertes darabjai olvashatóak, illetve a román nyelvű drámának a magyar fordítása is. A kiadvány 500 példányban látott napvilágot, és azon túl, hogy az alkotók kaptak belőle, tervezik, hogy eljuttatják középiskolák könyvtáraiba is. Elmondható tehát: a Szigligeti Színház mindamellett, hogy az alapító okiratának megfelelően megtervezi a rendes évadát, kialakítja a repertoárt, és a három társulat megteszi a maga kötelességét- a Szigligeti Társulat hat, a Lilliput Társulat négyet, a Nagyvárad Táncegyüttes pedig hármat mutatott be-, maga az intézmény olyan projekteket is tud még generálni, vagy ezekben részt venni, amelyeknek bizonyos kulturális hatása jelentkezik akár Erdélyben, akár Partiumban. Ide sorolhatóak az említetteken kívül a fesztiválok is, mint az Infinity, a Fux, vagy A Holnapután, melyekkel különféle értékeket akarnak felmutatni és ápolni. „Úgy gondolom, hogy ezek mind olyan vállalások, egy olyan szakmai előrelépést is mutatnak, amire lehet, hogy más nem figyelt volna oda”- hangsúlyozta az intézményvezető.
A mi osztályunk
Azzal kapcsolatban, hogy a kisvárdai fesztiválon a Szigligeti Társulat elnyerte a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának fődíját, az Anca Bradu rendezte A mi osztályunk című előadással, Czvikker Katalin azt mondta: ez egy olyan siker, amiben ugyan reménykedtek, de nem borítékolta számukra senki. Hozzátette: az előadásokat végigkíséri Anca Bradu, vagyis folyamatosan részt vesz az előadások más terekben való adaptációjában, valamint a népszerűsítésében is.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
Krónika (Kolozsvár)

2015. szeptember 7.

Álló tapssal ünnepelte a kassai fesztiválközönség a váradiakat
Lengyelországból, Csehországból és Szlovákiából érkeztek társulatok arra az ötnapos szemlére, amelynek a Kassai Állami Színház adott otthont szeptember 2-6. között.
A Közép-Európai Színházi Fesztivál keretében tíz társulat előadását láthatta a közönség, köztük a nagyváradi Szigligeti Színház Anca Bradu által rendezett A mi osztályunk című előadását. A váradi teátrum közleménye szerint a produkciót álló tapssal dicsérte a kassai közönség. Tadeusz Słobodzianek drámája egy tízfős osztály diákjainak sorsát követi nyomon. Lengyelek és zsidók vegyesen képviselik azt a generációt, akiknek életét megpecsételték a második világháború borzalmai. A szereplők személyes elbeszéléseik és emlékeik révén idézik fel a 20. században való részvételüket 1925-től napjainkig.
„Rajtuk keresztül szembesülünk azzal, hogy egy kisváros életét miként bombázza szét a történelem és a kiszolgáltatottság. A gyermeki tréfák, a felelősségmentes konfliktusok észrevétlenül átalakulnak, és a gyűlöletig fajulnak. Megrázó elbeszélés a történelemről, melyet lehetetlen objektíven elbírálni, főképpen pedig megmagyarázni" – olvasható az ajánlóban.
A produkcióval a társulat egyébként júniusban elnyerte a 27. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja fődíját. A mi osztályunk című előadás legközelebb a gyergyószentmiklósi Nemzetiségi Színházi Kollokviumon lesz látható.
A nagyváradi teátrum ugyanakkor közleményében kitér arra is, hogy az új évadban 13 bérletfajta közül válogathatnak az érdeklődők, idén új diákbérlet és három szabad bérlet is igénybe vehető. A tavalyi bérleteket szeptember 15-ig lehet megújítani, bérletvásárlásra pedig október 9-ig van lehetőség.
Krónika (Kolozsvár)

2015. szeptember 7.

Kassán vendégszerepelt a Szigligeti Társulat
Lengyelországból, Csehországból és Szlovákiából érkeztek társulatok arra az ötnapos szemlére, amelynek a Kassai Állami Színház adott otthont szeptember 2–6. között. A Közép-Európai Színházi Fesztivál keretében tíz társulat előadását láthatta a közönség, köztük az Anca Bradu által rendezett A mi osztályunk című darabot. Az előadást álló tapssal dícsérte a kassai közönség. A mi osztályunk legközelebb a gyergyószentmiklósi Nemzetiségi Színházi Kollokviumon lesz látható.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

2015. szeptember 12.

Premierek, turnék és vendégjátékok
Második évadát kezdi a marosvásárhelyi Spectrum Színház
Két bemutatón ugyan már túl van, hivatalosan azonban tegnap, péntek este kezdte évadát a marosvásárhelyi Spectrum Színház. A főtéri magánteátrum második évada különös jelentőséggel bír a társulat számára: az állandósodást, a stabilitást jelképezi. Erről és a várható előadásokról, programtervről csütörtök délelőtt tartottak sajtótájékoztatót a színház előcsarnokában.
A résztvevőket Jakab Orsolya közönségszervező üdvözölte, majd Török Viola rendező, művészeti vezető vette át a szót. – Második évadunkat kezdjük ezen a hétvégén, nagyon fontos számunkra, hogy a közönség tudjon rólunk, hogy érezze: valóságos színház vagyunk. Nagy reményekkel kezdjük az új évadunkat, holott már két bemutatónkat megtartottuk – igaz, nem Marosvásárhelyen, hanem a mikházi Csűrszínházban: ott adtuk elő júliusban Molière A nők iskolája című vígjátékát, augusztusban pedig a Gogol Egy őrült naplója című elbeszélése alapján írt monodrámát. Jelenleg a harmadik előadásunk próbái zajlanak. Harold Pinter egyik, meglepetésnek szánt drámáját visszük színre Kovács Levente rendezésében – ennek bemutatójára október folyamán kerül sor –, majd Csehov születésének 155. évfordulója alkalmából Matei Visniec Sirály- utángondolását, a Nyina, avagy a kitömött sirályok törékenységéről című darabot visszük ősbemutatóként színpadra novemberben, az én rendezésemben. Decemberben szilveszteri vígjátékkal készülünk, januártól pedig régebbi előadásainkat újítjuk fel, olyanokat, amelyeket eleddig csak a Csűrszínházban játsztunk. A soron következő esztendő nagy újdonságaként a gyerekeket is meg kívánjuk szólítani, ennek érdekében rendezem majd a Tündér Míra című mesedrámát, amelynek erdélyi bemutatójára nálunk kerül sor.
Az évad folyamán több meglepetéssel, újdonsággal is szolgálhatunk. Vendégrendezőként nálunk alkot majd Kovács Levente, Kincses Elemér, Porogi Dorka és Anca Bradu, ami pedig a társulatot illeti, jelenleg hét stabil és öt bedolgozó színészkolléga viszi színre előadásainkat. Színházunk három új, fiatal taggal bővült: Nagy Bea, Sebestyén Hunor és Márton Katinka színművészekkel.
Jakab Orsolya hozzátette, ugyancsak a változatosság jegyében több vendégelőadást is meghívtak Marosvásárhelyre: ez év szeptember 31-én és október elsején Juhász Róza veszprémi színművésznő egy Jászai Mariról szóló egyéni előadással lép fel, folyik továbbá az egyeztetés a budapesti Nemzeti Színházzal is, amelynek igazgatója, Vidnyánszki Attila pár kisebb előadást szeretne elhozni Marosvásárhelyre. Kiszállásokban is gondolkodnak, Erdélyben, Székelyföldön és Magyarországon szeretnék bemutatni előadásaikat. A jövő évben pedig, Szélyes Ferenc színművész ötlete nyomán, egy különleges Őrült naplója-fesztivált terveznek: Gogol műve több színház műsorán is szerepel, a többnapos fesztivál keretében ezen előadásokat hívnák meg egy-egy Spectrum színházbeli vendégszereplésre. – Próbálunk szervezettebben működni, ennek egyik jele az immáron elérhető internetes jegyeladási opciónk. A biletmaster.ro oldalon ezentúl a Spectrum Színház előadásaira is válthatnak jegyet az érdeklődők, természetesen a telefonos jegyrendelés és a helyszínen zajló jegyeladás a továbbiakban is megmarad. Az internetes opció sikerét jelzi, hogy háromnapos jelenlét után már volt online jegyeladásunk. Szeretnénk nyitni a fiatalok és a fiatal családosok irányába, a netes jegyrendelés mellett színházas gyerekprogramokat is tervezünk, amelyekre a Spectrum előcsarnokában kerül majd sor. Elkészült a havi műsortervünk, december végéig látjuk pontosan az évadot, amely sok bemutatót, színes kínálatot tartalmaz, az új előadások mellett olyan, múlt évadbeli sikerdarabokkal, mint a Boszorkány vagy a Szomorú vasárnap.
Kaáli Nagy Botond
Népújság (Marosvásárhely)

2015. szeptember 22.

Szeptember végi színházszemle
Kezdődik a Nemzetiségi Színházi Kollokvium!
Hamarosan kezdetét veszi az egyik legjelentősebb erdélyi magyar színházi fesztivál, a Nemzetiségi Színházi Kollokvium, amelynek keretében több marosvásárhelyi produkciót – a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós és Liviu Rebreanu Társulata, az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemhez tartozó Stúdió Színház, illetve a Spectrum Színház előadásait – is láthat az érdeklődő közönség.
A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház által szervezett rangos szemlére ez év szeptember 24-e és október 4-e között kerül sor. A tizenegyedik alkalommal megszervezett fesztiválon huszonhárom előadást (nyolc nagytermi, tizenhárom stúdióelőadást és két kávéházi, kocsmai környezetben történő színházi projektet) tekinthet meg a színházkedvelő közönség.
Mint azt a szemle szervezőinek sajtóközleménye tudatja, a fesztiválon idén Románia magyar, német és jiddis nyelvű állami színházai mellett több független színházi produkció is jelen lesz, közöttük elsőként két román nyelvű társulat magyar közösséghez kötődő munkája is. A hazai színjátszás egyik legnagyobb múltú rendezvénye. Segítségükkel azt próbálja meg körüljárni, hogy mit is jelent ma az a sajátos közép-kelet-európai létezés, ami mindannyiunk- nak osztályrészül jutott? Mit jelent kisebbségi közösségbe születni, büszke többséginek vagy kitaszítottnak lenni, együtt élni egy városban az Idegennel, vasfüggönnyel elválasztva lenni, családi vagy történelmi tragédiák árnyékát, egyéni sorsot hordozni – vagy csak úgy létezni, emberként, szemben az örökké rejtőzködő Másikkal?
A rendezvény, mely a román kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának, valamint a Művelődési Minisztérium, a Communitas Alapítvány, a Bethlen Gábor Alap és a Román Színházi Szövetség támogatásával jön létre, a Hargita Megyei Kulturális Központtal partnerségben, szeptember 24-én 18:00 órától rajtol Gyergyószentmiklóson. Nyitódarabja a nagyváradi Szigligeti Színház díjnyertes előadása, az Anca Bradu rendezte A mi osztályunk című előadás. Tadeusz S³obodzianek kortárs lengyel szerző szövege egy kelet-lengyelországi kisvárosba röpít el sokszor groteszk vagy tragikus, de mindvégig mélyen emberi helyzetei által. Lakói mit sem sejtenek azokról a viharokról, amelyek nemsokára egymás ellen fordítanak lengyelt és zsidót, torzítják nácivá vagy szovjetté, közönyössé vagy álszentté az egykor ártatlan gyermekarcokat. Bocsárdi László új előadása, a sepsiszentgyörgyi Vízkereszt, Victor Ioan Frunza csíkszeredai Éjjeli menedékhelye, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház két kiemelkedő produkciója – a Radu Afrim rendezte Az ördög próbája, és a román-magyar együttélés kérdéseit feszegető Double Bind – mellett a fesztivál két ősbemutatót is vendégül lát: Hatházi András Manka című darabját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata a szerző rendezésében, valamint a marosvásárhelyi Székely Csaba A homokszörny című szövegét a házigazda Figura Stúdió Színház előadásában, Nagy Botond rendező eredeti színpadi víziójában.
A fesztivál, mely másfél évtizede Székelyföld és Erdély egyik legfontosabb kulturális eseménye, idén külföldi előadást is vendégül lát: a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Zoltán újratemetve című előadása Vidnyánszky Attila rendezésében egy vasfüggönnyel kettészakított falu történetét meséli el – egy főutca két oldaláét, amit két külön országba sorolt valamiféle kiszámíthatatlan történelmi szándék. A rendezvényt tizenegy, előadásban gazdag nap után október 4-én zárja a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Koldusoperája. John Gay művének kortárs átiratát a neves szerb rendező, Kokan Mladenoviæ és Góli Kornélia átiratában láthatja a fesztivál közönsége.
Megkezdődött az előzetes tárgyalás Ponta büntetőperében
A legfelső bíróságon megkezdődött az előzetes tárgyalás hétfőn a Victor Ponta kormányfőt is érintő büntetőperben, akit okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnsegédlet gyanújával küldött bíróság elé a korrupcióellenes ügyészség. Az előzetes szakaszban a bíróság zárt ülésen dönt a vádlottak elleni esetleges kényszerintézkedésekről, a vádirat törvényességét ellenőrzi formai szempontból és megvizsgálja, hogy szabályos volt-e a bűnvádi eljárás. Ez legfeljebb két hónapig tarthat, utána kezdődik a tárgyalás érdemi szakasza, amely nyilvános lesz.
Népújság (Marosvásárhely)

2016. február 19.

A mi osztályunkkal vendégszerepel Szatmáron a Szigligeti Színház
A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának meghívására a szakszervezetek művelődési házának nagytermében vendégszerepel a nagyváradi Szigligeti Színház társulata Tadeusz Słobodzianek: A mi osztályunk című előadásával.
A produkciót a szatmári társulat azon bérletesei tekinthetik meg, akik az ősszel megváltott bérletcsomagjukban ezt az előadást jelölték meg választható vendégelőadásként. A 2016. február 20. - szombat 19 órától és a 21. - vasárnap szintén 19 órától kezdődő előadásokra korlátozott számban még belépőjegyek is kaphatók.
Egy szűk osztályközösség találkozik, hogy az érettségi évfordulóját megünnepelje, lengyel és zsidó diákok vegyesen. Annak a generációnak a képviselői, akiknek sorsát megpecsételték a második világháború borzalmai. S bár maga a találkozás ünnepi esemény, a háború traumatikus emlékei felkavaróak, és drámai felismeréseket idéznek elő. A dráma a tolerancia és a megbocsátás szükségességének üzenetét hordozza. A különbségek, a másság elfogadásának védelmét, az agresszív impulzusok meghaladását, a történelmi sorsszerűség elfogadását, egy felvilágosult, kiegyensúlyozott, az igazra nyitott nézőpontból.
Az előadás rendezője a nagyváradi születésű Anca Bradu, aki a bukaresti Színház- és Filmművészeti Akadémián végzett 1994-ben. Az 1992/93-as színházi évadban a Casandra stúdióban debütált Massimo Dursi: Bertoldo az udvarnál című előadással, amelyet a marosvásárhelyi Európai Színházi Iskolák Találkozóján díjaztak. Frank Wedekind: A tavasz ébredése című előadása 2000-ben a legjobb rendezésért járó UNITER-díjat kapott. Több magyar társulatnál dolgozott, többek között a veszprémi Petőfi Sándor Színházban, a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, az Újvidéki Színházban, a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban.
Az előadás szereplői: Csatlós Lóránt, Dimény Levente, Fodor Réka, Gajai Ágnes, Hunyadi István, Kardos M. Róbert, Kiss Csaba, ifj. Kovács Levente, Szabó Eduárd, Szotyori József, Tóth Tünde. maszol.ro

2016. július 21.

Molnár Júlia „kiszolgálná” az adófizető váradi nézőket
A közönségbarát, szórakoztató előadásokat hiányolja a Nagyváradi Szigligeti Színház repertoárjából Molnár Júlia színművész, aki eldöntötte, hogy indul az igazgatói székért folyó versenyen.
Az utóbbi időszakban a Nagyváradi Szigligeti Színház valóságos mintaintézménynek számított az erdélyi és partiumi magyar (feltörekvő) teátrumok között, hiszen 2011-ben gazdasági értelemben függetlenedett a román társulattól, amellyel addig osztoznia kellett mindenen, és azóta a híradások szerint folyamatos fejlődést könyvelhetett el. A sokáig csupán a szakmai térkép peremén, homályosan létező társulat újabb előadásaival már több fesztiválra is meghívást kapott, a tavalyi Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján például a nagydíjat a szigligetisek A mi osztályunk című, Anca Bradu rendezte előadása hozta el. A teátrum tavaly adta át az új stúdiótermet, amelyet egyébként nem önkormányzati támogatásból, hanem adományokból, tehát a közönség támogatásából alakítottak ki.
Éppen ezért volt meglepő a társulat egyik színművésze, Molnár Júliának a Reggeli Újságban kedden megjelent nyilatkozata, miszerint megpályázná a teátrum főigazgatói állását, miután Czvikker Katalin mandátuma november 30-án lejár, szerinte ugyanis a teátrum repertoárjába vissza kellene hozni a „közönségbarát darabokat" a költséges és a közönséget elriasztó „alternatív színházzal" szemben. Mint mondta a kollégái nagy része támogatja az elképzeléseit, „erős mag áll mögötte".
„Hát, na"
Megkeresésünkre Molnár Júlia elmondta, bár a színészek nagy része elégedetlen a mostani műsorpolitikával, „ezt azonban nem fogják felvállalni, mert mindenki fél". „Harmincöt éve vagyok Nagyváradon, és úgy érzem, hogy ez a színház sokkal többet érdemelne. El lehet követni statisztikai és könyvelési bravúrokat, de ettől még az igazság az, hogy a nézőszám folyamatosan csökken, nagyon kevesen ülnek a nézőtéren. Ezen szeretnék változtatni, ezért is döntöttem úgy, hogy megpályázom az állást" – fogalmazott Molnár, hozzátéve, hogy a jelentkezése hírére a mostani vezetőségből mindenki pánikba esett.
Szerinte sok előadásnak indokolatlanul nagy a költségvetése, és többségük nem is nyerte vissza a befektetett költségeket. „Az a legfontosabb, hogy kiszolgáljuk a Nagyváradi magyar adófizető közönséget, és eddig mindennel foglalkoztunk, csak velük nem" – vélte az elsősorban szórakoztató előadásokban nyújtott alakításairól ismert színésznő. Hozzátette, hogy a legutolsó évadban talán „kapott valamit" a nagyközönség is, de az utóbbi öt évet nézve ez legtöbbször „nem jött össze".
„Nagyobbrészt alternatív előadások voltak, de a Nagyváradi közönség az itteni színjátszás kétszázvalahány éve alatt nem erre állt be. Egy ilyen nagy színházi múlttal rendelkező városban nem lehet közönséget nevelni, erőszakosan aztán különösen nem, mert nem megy" – magyarázta a műsorpolitikával kapcsolatos aggályait Molnár Júlia.
Kérdésünkre, hogy pontosan mit is ért „alternatív színjátszáson", a színész elmondta: „Az egy vékony réteget szolgál ki, úgy nézem, egyre vékonyabbat. Nem tudom definiálni itt az alternatív színházat, ezt mindenki tudja, gondolom, aki színházba jár. De a társulatvezetőnk (Novák Eszter – a szerk. megj.) azt mondta, hogy egy zseniális előadás, zseniális színészek, zseniális darab, csak amikor vége van, akkor nem ért senki semmit belőle, de az attól még zseniális. Hát, na."
Nem számítanak a díjak
Molnár szerint 15–20 ember ül egy-egy előadáson, amiből előadás közben kimegy 15 úgy, hogy szünet sincs a darabban. „Én elhiszem, hogy díjakat nyertek ezek a produkciók, de számomra nem az a színház, amikor egy 5–6 tagú fesztiválzsűrit kiszolgálunk, miközben a nagyközönséget nem érdekli, amit csinálunk. Számunkra a díjat a közönség felhőtlen szórakozása kell hogy jelentse. Valaki kitalálta ezt a borzalmas dolgot, hogy ami szórakoztató, az nem lehet művészi. Ezt én nem is értem (...) Én telt ház előtt szeretek játszani, és lehetőleg azt látni, hogy mosolyogva mennek el az emberek a színházból" – tette hozzá. Mint mondta, a Reggeli Újság cikkének megjelenése óta rengetegen megkeresték, és támogatásukról biztosították. Molnár elmondta: még nem tudja, pontosan mikor írják ki a Szigligeti vezetésére a versenyvizsgát.
Szerettük volna megszólaltatni az ügyben a jelenlegi igazgatót, Czvikker Katalint, ő azonban szabadságát tölti, így nem értük el, a társulat művészeti vezetője, Novák Eszter pedig egyelőre nem kívánt nyilatkozni, azt ígérte azonban, hogy kicsit később rászánja magát.
A hasonló, „művészszínház" vagy „közönségbarát színház" típusú viták egyébként nem idegenek az erdélyi magyar színházi élettől, emlékezzünk csak vissza, hogy a kétezres évek elején a Tompa Gábor vezette Kolozsvári Magyar Színház közönsége is két pártra szakadt, ott azonban Tompa következetes művészeti programjának és számos, a romániai művészeti életben elismert pártolójának köszönhetően a vita végül a klasszikusabb színházat visszasírók „vereségével" zárult.
Varga László
Krónika (Kolozsvár)

2017. augusztus 9.

Gothár Péter rendez Nagyváradon – évadot hirdetett a Szigligeti Színház
Kaukázusi krétakör, Szegény Dzsoni és Árnika, Senki madara – többek között ezeket az előadásokat tervezi színpadra állítani a Szigligeti színház három társulata a következő évadban. A Szigligeti Társulat, a Lilliput Társulat és a Nagyvárad táncegyüttes kedden tartott évadhirdető sajtótájékoztatót Nagyváradon.
Szakmai, gazdasági és infrastrukturális szempontból egyaránt fejlődik a színház, összegzett Czvikker Katalin főigazgató, aki elmondta: az előző évadhoz képest 50 425-ről 54 810-re (8,7%) nőtt a nézők száma, az előadások száma 300-ról 314-re, a bérleteké 4105-től 4781-re (15,5%) nőtt, a színház saját bevétele pedig 767 675 lejről 902 923 lejre (17.6%) emelkedett. Szállítójárművet vásároltak, a Szigligeti Stúdiónál mosodát létesítettek, a stúdió megkapta a végleges tűzvédelmi engedélyét is, melynek beszerzését színház épületére szintén vállalták.
A Szigligeti Színház idéntől tagja a Magyar Színházi szövetségnek és a Magyar Színház Technikai Szövetségnek is, utóbbival közösen a színházi műszaki személyzet számára szerveznek majd workshopokat, mondta Czvikker Katalin.
Októberben FuxFeszt
Szeptemberben Szutyejev Kispipi és Kisréce című előadásának adaptációjával kezdi a Lilliput Társulat az évadot. A Szabó Attila rendezte előadás a testvérféltékenység kényes témáját dolgozza fel.
A Lilliput október 3–7. között harmadik alkalommal szervezi meg az Erdélyi Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját, a FuxFesztet, mondta Botházy-Daróczi Réka művészeti vezető. A fesztivál programjában hazai bábtársulatok mellett magyarországi vendégprodukciók is helyet kaptak. Az előadásokat korcsoportok szerint osztották el, hangzott el. Az áldott állapotban lévő Botházy-Daróczi Réka azt is elmondta: októbertől a művészeti vezető feladatait Lélek Sándor Tibor társulatvezető látja majd el.
Decemberben Csató Kata rendezésében mutatják be Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét, valamint Oscar Wilde Boldog herceg című (rendező: Vadas László), illetve az Én, a kis herceg (írta: Szabó Attila, rendezi és játssza: Daróczi István) című előadásokkal készülnek. Utóbbi Antoine de Saint-Exupéry életét és levelezését dolgozza fel.
Az Arany-emlékév jegyében felújítják Toldi című előadásukat, a SZITA Tanoda programja is folytatódik, az iskolaprogramra jövő februárban tartanak válogatást, a 2018/19-es évadban pedig Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen című írását mutatják be.
A táncosok is emlékeznek Arany Jánosra
A Nagyvárad Táncegyüttes folytatja megkezdett útját, tavaly például a Barbárok című előadással illusztrálták, milyen változásokat képzelnek el, mondta Dimény Levente a táncegyüttes művészeti vezetője. Ebben az évadban két előadással, de három koreográfiával mutatkoznak be. Senki madara című nagyszínpadi bemutatójukat Szabó T. Anna alkotása, valamint magyar és keleti népmesék ihlették. A darabot Tóth Tünde rendezi, koreográfusa Györfi Csaba és Tőkés Imola, zeneszerzője pedig Cári Tibor lesz.
Stúdiótermi keretek között mutatják be a két említett fiatal, tehetséges koreográfus egész estés előadását, Györfi Csaba Idegen címmel, Tőkés Imola pedig Vakfolt címmel rendez egy-egy egyfelvonásost, mint elhangzott, az őket, fiatalokat foglalkoztató kérdésekről.
A táncegyütteshez egyébként két, a Budapesti Táncművészeti Egyetemet végzett táncos érkezik ebben az évadban mivel két táncosuk édesanyává válik.
Az iskolaprogram keretében Arany János születésének 200. évfordulóját is megünneplik. A bicentenárium alkalmából a táncegyüttes művészei Bihar megyei néptánccsoportokkal a nagyszalontai költőóriás balladáit dolgozzák fel táncban, Hídavatás címmel,
Október 12–15. között ismét a Nagyvárad Táncegyüttes a házigazdája az Erdélyi Magyar Hivatásos Néptáncegyüttesek Találkozójának, ezt legutóbb 2012-ben tartották Nagyváradon, hangzott el.
Brecht, Rejtő, Hubay
Novák Eszter, a Szigligeti Társulat művészeti vezetője szerint az idei „kiegyenlített” évad lesz, a változatos igényű közönség tagjai megtalálják a nekik tetsző darabokat.
Az idei évad harmadik nagyszínpadi bemutatójának sorsa szeptember elején dől el, hangzott el. Amennyiben ugyanis Gothár Péter, világhírű filmrendező tud vállalni nagyváradi rendezést, akkor ő Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marci című darabját viszi színre. Amennyiben ebben az évadban nem lesz ideje Gothár Péternek, akkor Tarnóczi Jakab, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem ígéretes tehetsége William Shakespeare Szentivánéji álom című komédiáját viszi színre.
Mivel ebben az évadban csak az egyik előadást állítják színpadra, a másik darabot az ezt követő évadban láthatja majd a közönség, pontosított Novák Eszter.
A szigligetisek egyébként már elkezdték Körmöczi–Kriván Péter Kapufa és öngól című drámájának olvasópróbáit – ezt a váradi közönség felolvasószínházi előadásként már megismerhette. A Drámázat drámapályázat Debüt-díjas szövegét Tasnádi-Sáhy Péter viszi színre a Szigligeti Stúdióban, az előadást szeptember 21-én, a magyar dráma napján láthatja a közönség Nagyváradon.
Újra Nagyváradon rendez Anca Bradu (legutóbb A mi osztályunk című előadást rendezte Váradon), aki Bertolt Brecht és Paul Dessau klasszikusát A kaukázusi krétakört állítja színpadra. Az előadás a „megkerülhetetlen, egyszerű döntésekről” szól, amelyeket mégis meg kell hozni, fogalmazott a művészeti vezető.
A Szigligeti Társulat Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben című regényének musical-adaptációjával készül majd szilveszterre. A Hamvai Kornél, Varró Dániel és Darvas Benedek szerzőhármas zenés előadásának rendezője Porogi Dorka lesz.
A nagyváradi születésű Kossuth-díjas drámaíró, Hubay Miklós születésének centenáriumát az Egy szerelem három éjszakája című alkotás bemutatójával ünneplik. Az első magyar musicalként számon tartott előadást Novák Eszter rendezi.
Az évad második felében két stúdióelőadást is bemutatnak amelyekben pályakezdő rendezők kapnak lehetőséget. Botos Bálint Csehov Apátlanul (Platonov) című drámáját, Hunyadi István pedig Székely Csaba Bányavidék-trilógiájának következő részét, a Bányavakságot viszi színre a Szigligeti Stúdióban.
Jövő március 21–25. között hatodik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Társulat a HolnapUtán Fesztivált, ebben az évadban pedig Nagyváradra látogat például a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György társulata, a székesfehérvári Vörösmarty Színház, az Esztergomi Várszínház, illetve az egri Gárdonyi Géza Színház is.
Fried Noémi Lujza / maszol.ro

2017. november 1.

Premier: „ez nagyon fontos pillanat”
Nagy dobásnak szánja legújabb bemutatóját a nagyváradi Szigligeti Társulat. Olyannyira, hogy a tegnapi, premier előtti sajtótájékoztatón Anca Bradu rendező azt mondta, „a város egésze számára is az”, ugyanakkor jelezte, hogy a magyar törzsközönség mellett hívja és várja nemzettársait, azaz a román érdeklődőket is.
Ragaszkodott a rendező ahhoz, hogy a bemutató előtti sajtótájékoztatót egy csoportképpel nyissák – ezért a színház páholyfolyosóján tartott tájékoztató előttre behívta oda az előadásban szereplő összes színészt, közös fotózkodásra. November 5-én 19 órától mutatja be ugyanis a Szigligeti Színház Szigligeti Társulata Bertolt Brecht és Paul Dessau klasszikusát, A kaukázusi krétakört, a színház nagytermében. Anca Bradu rendező elmondta: „Ez egy különleges produkció, csapatmunka kellett hozzá. Bercht-művet csakis erős csapatmunkával lehet színpadra állítani, és fontosnak tartottam, hogy a tájékoztató előtt ez a teljes csapat itt legyen, ha csak pár percre is”.
Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója jelezte: „Kiemelten fontos számunkra, hogy a társulatok magas szakmai színvonalon dolgozhassanak, ezért nagy öröm számunkra, hogy Anca Bradut ismét köreinkben köszönthetjük. A nagyváradi származású rendezővel immár csaknem tíz éve dolgozunk együtt, és mindig kitűnő alkotói csapattal érkezik hozzánk dolgozni”. Braduval ez lesz a negyedik közös produkció.
Együtt állították színpadra A mi osztályunk című fesztiváldíjas előadást is, sőt, további kapcsolódási pont is van, ugyanis a mostani előadásukkal pedig folytatni kívánják A mi osztályunk által indított, kortárs lelkiismereti kérdésekről szóló közösségi párbeszédet. És hogy a Krétakör után is lesz-e folytatása ennek a kvázi párbeszédnek? Erre a kérdésre Bradu azt mondta: „Ha ezt a mostanit sikeresen túléljük, akkor még lehet. Bár a jelenre szeretnék összpontosítani most, nem a jövőre. Nagyon szeretnénk, ha a publikum megértené, hogy gondolkodásra, egyfajta párbeszédre is hívjuk ezzel az előadással, és minél többen jönnének el, legalább annyian, mint a mi osztályunkra. Még a saját nemzettársaimat is ezúton hívom erre, annál is inkább, hogy – mint a legtöbb produkció – feliratozva is lesz, meg a színház nyelve amúgy is univerzális”.
Erős és aktuális
A rendezős szerint egyébként a Szigligeti Társulat mostanra kinőtte magát, „jelenleg az egyik legjobb erdélyi társulat, összeforrott, ugyanakkor vannak kiemelkedő egyéniségei is”. „Mindenekelőtt szeretném kiemelni, hogy a produkcióban résztvevő színészek emberfeletti munkát végeznek. Színházi munkáim során ritkán tapasztalok olyat, hogy egy társulat művészei ilyen egyenletes teljesítményt nyújtsanak, egy olyan feszített munkatempójú próbafolyamatban, amelyet Brecht szövegének komplexitása megkíván” – nyilatkozta . Augusztus óta dolgoznak ezen az előadáson, hosszabb próbafolyamat zajlott, mint általában, a darabot ő maga javasolta. Mint mondta, nagyon erős szövegű az alapmű, és sok ma is aktuális kérdést vet fel. Az ebből készült előadást pedig vélhetően újabb referenciamunkának is szánják, mivel hozzátette: „Ez a premier, ez az előadás nagyon fontos pillanat. Még magának a városnak is az lehet.”
A témaválasztásról a rendező kifejtette, „A kaukázusi krétakör Brecht munkásságának egyik legerőteljesebb alkotása, ennek ellenére nagyon keveset játsszák a színházak, azért, mert első pillantásra nagyon bonyolult darabnak tűnik, és nagy szereposztást igényel. Ennek ellenére a dráma alapvető konfliktusa és tanulsága egyaránt hozzáférhető a nagyközönség számára is. Amint azt egyébként Brecht is elmondja, ez a történet két régi kínai legendából ered, amelyek két, ma is rendkívül aktuális és örökké emberi témát dolgoznak fel: jó fogalmát a gonosz világában, az igazságosság tematikáját, illetve az ember saját identitásának kérdését. A krétakör példázata a régi salamoni bölcsességből ered, amelynek az alapkérdése az, hogy kié a gyerek, amikor két anya vitázik róla: azé az anyáé, aki megszülte, vagy azé az anyáé, aki felnevelte és aki az életét áldozta érte? Ennek az ősi történetnek rendkívül sok aktuális rétege van, hiszen kultúráink közötti sokféleségről, valamint a kegyetlenség és igazságosság örök harcáról beszél”.
Andra Bădulescu Vișniec díszlet- és jelmeztervező jelezte: „moduláris, absztrakt, expresszionista miliő lesz a színpadon”, ez jól megy persze Brechthez. A látvány megalkotásában részben a német expresszionizmust, részben pedig a közel-kelet folklórhagyományát használta inspirációs forrásként. „A darabbeli helyszín, az elképzelt Grúzia akár a mi környezetünk is lehetne, ezt a képzetet erősíti az előadás szimbolikus térhasználata, amelyet a részletgazdag, „színház a színházban”-jellegű jelmezek egészítenek ki”.
Akárcsak Bradu, Mălina Andrei koreográfus negyedik alkalommal dolgozik együtt a társulattal. Ő elmondta: „Kevés olyan társulat van, amellyel ennyire könnyen lehet koreográfián dolgozni. Felkészültek, tudnak. Az összetett mozgásformák kivitelezésében a színészek olyan koncentrációról és összhangról tettek tanúbizonyságot, amely prózai társulat esetében nem szokványos teljesítmény”.
A produkció
Az előadásban a Szigligeti Társulat tizenöt színművésze, valamint meghívott művészek is közreműködnek: Ababi Csilla, Csatlós Lóránt, Csepei Márk m.v., Dimény Levente, Dobos Imre, Fábián Enikő, Fodor Réka, Gajai Ágnes, Hunyadi István, Kardos M. Róbert Jászai-díjas, Kiss Csaba, ifj. Kovács Levente, Körner Anna, Sebestyén Hunor, Szabó Eduárd, Szotyori József, Tasnádi-Sáhy Noémi színművészek, valamint Dombi Dávid, Kurucz Tibor és Marcu Ágnes zenészek. A bemutató után A kaukázusi krétakört november folyamán még három alkalommal tekintheti meg a közönség: november 18-án, szombaton, 17 órától (Papp Magda-bérlet), november 19-én, vasárnap, 19 órától (Halasi Gyula-bérlet), illetve november 25-én, szombaton, 17 órától (Tanay Emil-bérlet). Jegyek és szabadbérletek még kaphatók a színház jegypénztárában (nyitva hétfőtől péntekig 14-19 óra között, valamint egy órával az előadások előtt), helyfoglalásra ugyanakkor online, a www.biletmaster.ro oldalon is van lehetőség. Szeghalmi Örs / erdon.ro



lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998